BDSMLIFE Varnyu Ebook

Vélemények a D/s világról …

A DS világa

Nő és férfi, nő és nő, férfi-férfi vállalt kapcsolata.
Ez bizony csak hosszabb távon működik, de akik vállalják nem is nagyon akarnak kilépni belőle . E keretek között is igen érdekes szexuális gyakorlat alakulhat, alakul ki …

(Részlet egy archiv fórumból)

(1. vélemény)

“Naszóval. A D/S világa állandóan keveredik a nagyközönség fejében egy erőskezű szerető, vagy egy határozott férfi által kezdeményezett kapcsolattal, ahol a férfi a nő fölé “emelkedik”. Ez így vanilla. Az aki, itt DOM-nak tartja magát inkább Top, aki pedig Sub-nak, inkább Bottom.

A D/S más.A D/S valóban játék és nem kell hozzá feltétlenül sex, bár nyilvánvaló, hogy a közös egymást kiegészítő emberi hajlamaink D és S oldalon felfokozzák a vágyat. Szerintem azonban ez a szenvedély nem keverendő össze az előjátékkal. Az, ha valaki ráront a párjára, egy vad ruhákat se kímélő birkózás közben legyűri és kioszt egy finomkodó fenekelést, az után nagyon pedig egy heves szeretkezés következik, az finom, mindennapokra való kellemes örömokozás. Dom-ok és Sub-ok kedvenc szabadidőtöltése. Szerintem külön-külön.

A valódi (vagyis tényleg valódi) D/S kapcsolatoknak ugyanis nincs köze a hétköznapokhoz. Élmények, ritkák, lehet, hogy csak egyszeriek. Fájdalmasak és emlékezetesek. Néha tudatosak, de inkább tudatalattiból táplálkoznak.

És mitől lesz más a D/S, mint egy hétköznapi vanilla? A játéktól és az abból eredő kauzalitástól. A játék a sub számára apró próbatételek sorát kell jelentse, feladatokat, amelyek vállalhatóak és teljesíthetőek, de odaadást, vagy szinte lehetetlen érzelmi kihívást jelentenek.

Persze a nagyközönség csak az orgazmustiltásra, vagy fájdalom és orgazmus egymás mellé állítására gondol és ezzel zárul is a kör. Számomra nem.

Persze nem akarok sem ötletbazár, se csorgó nyálú mesélő lenni. Ezért nem is várható el, hogy konkrét szituációs játékokat fogok megosztani. De az biztos, hogy kell hozzá dramaturgiai érzék és a partner tökéletes ismerete. A próbatétel fordulatos, de következetes kell legyen, felkínálva a sub számára, hogy bizonyíthasson, de úgy, hogy mindvégig azt tegye, ami a dolga.

Dodonai, ugye? Sebaj. Csak gondolkozzatok el róla.”

(Mspzs)

*****

(2. vélemény)

“Miért is paradoxon a párkapcsolat és D/S kapcsolat? Mert a párkapcsolatban (elvileg) szeretnek és viszontszeretnek. Ez – bár sok, magát sub-nak tartó állítja, hogy neeeeeeeeem – szerintem kizárja a D/S kapcsolat fő elemeit. A fájdalomokozást, a valós megaláztatottságot. Nehezen hiszem el, hogy aki nem betegesen ragaszkodik, hanem valóban szeret, az nyújtja, vagy elfogadja a fájdalomokozást és a megalázottságot. Megütni azt akit szeretsz? Úgy, ahogy azt tényleg kell? Vagy csak eljátszod? Itt a paradoxon.

A D/S kapcsolatban kár is keresni a szerelmet. Illetve, ha a szerelem betör a kapcsolatba, akkor a D/S rendszer ki is múlik. Gyaníthatóan ez zajlik le a párkapcsolatba fordult D/S kapcsolatoknál. (Az olvasó most biztos azt gondolja, hogy ilyen tapasztalatok hiányában készült ez az írás. Pedig dehogy …)

A párkapcsolatokban a Dom nem igyekezhet a Sub határaira tolni, végletekbe taszítani, mert képtelen lesz rá. A szeretet és a szerelem érzése megakadályozza. Ezért aztán ezek a nagyon hasznos és tartós kapcsolatok visszaszelidülnek. Ez nem feltétlenül baj. Sőt.

Csupán ekkor ezek más nem D/S kapcsolatok, hanem életreszóló, akár pikáns elemekkel tűzdelt házasságok.”

(Mspzs)

*****

(3. vélemény)

“Én is csak tapasztalatból tudok kiindulni … saját tapasztalatból. Ahol pont azt éltem meg, hogy 1 kapcsolatom úgy ment tönkre, ahogy írod. Tényleg van ilyen.

DE nem csak ez van!!!!

Mert megéltem olyat is, amikor pont a szeretet, a megszeretés hozta elő azt, hogy D/s tudott lenni, hogy tud a párom valóban szigorú lenni, valóban mer és akar fájdalmat okozni … nevelni.

Persze tudom, aki nem élte meg az nehezen hiszi … sőt azt is tudom, hogy sokak számára ez hihetetlen … de hát nem is csoda, mindenki magából indul ki, és amiért Ő képtelen lenne erre, nem hiszi, hogy más képes, hogy más igy is vagy épp csak így képes megélni.”

(Bigi)

*****

(4. vélemény)

“Bigi, azt hiszem, soha nem fogjuk tudni megértetni mit is jelent valójában subnak lenni, mit jelent D/s-ben élni szeretve, szerelemmel.

Az viszont nagyon elszomorít, hogy azok az emberek akik csak könnyed játéknak fogják fel a BDSM-et, ki merik nyiltan állítani magukról, tapasztaltak. Miben is? Ja a játékban, abban lehet. Én csak remélem, hogy azok a subok, akik tényleg subok nem szembesülnek olyan emberrel aki Domnak vallja magát, holott csak egy kis pikáns elemekkel tűzdelt viszonyt akarnak.

Az én saját tapasztalatom, az 1 éves subságom alatt? Minél jobban szeretem az Uram, annál jobban, mélyebben akarom szolgálni Őt. És minél jobban szeret, annál több részt kíván belőlem, az életemből, a szolgaságomból, a fájdalmamból. És annál jobban akar nevelni, minél jobban akarom, hogy maga alá rendeljen. Játék? Igen, a vanillában, egy kis pikáns jelent erejéig …. De a BDSM-ben? Pláne a D/s-ben?”

(Bogi)

*****

(5. vélemény)

“Szia Bogi!

Köszi a hozzászólást. Nagyon egyet értek Veled.

Igen van d/s, ami egyfajta játékként egyfajta kikapcsolódásként része az emberek életének, amikor 2 ember találkozik egy “szeánszra”, ahol aztán szigorúan sub és dom áll egymással szemben, a sub szót fogad, a dom irányít aztán vége és mindketten mennek a dolgukra. Van aki erre vágyik … és azt egy ilyen elégíti ki. Én is egy évig éltem ilyenben. Jó volt, szép volt, érdekes volt.

De amiről Te beszélsz, és amire én is utaltam … egészen más. Sajnos sokan magukból kiindulva nem hiszik el, hogy van ember, aki azzal szigorúbb akit szeret, és van ember, aki annak akar inkább megfelelni, aki közel áll a lelkéhez. És az ilyen ember egy szerelmi kapcsolatban tud csak igazán sub és dom lenni. Amiben igenis megvan az alkalom, amikor a sub áll a dommal szemben, és amikor két szerelmes ember áll egymással szemben, csak annyi a különbség, hogy a dom hangulata és a sub lelki alkalmassága dönti el mikor melyik eset van, és nem egy “szeánsz” idejére van korlátozva a dolog, hanem akár percenként is változhat. Hisz két egymásra figyelő ember tudja, mikor mire vár a másik. Milyen reakció a helyénvaló.

Én legalábbis a párom nézéséből, hangsúlyból tudom, hogy épp a subjára vagy a párjára néz.

Tegnap a chaten vki azt kérdezte, hogy állíthatom, hogy D/s-ben élek ha switch vagyok … Hát pont úgy, hogy én dominálni max egy szeánsz erejéig tudok … bár amikor megtettem, nem volt panasz rá … de élni egy kapcsoaltban, tartósan csak subként tudok bolog lenni.

Én ebben nagy különbséget érzek … nem tudom más is érti-e mire gondolok, de remélem.”

(Bigi)

*****

(6. vélemény)

“Kedves Bigi, Bogi!

Értem és egyetértek, azzal amit mondatok, de azt is érzem, hogy a korábbi elutasításotok gyengült. Én csupán a fogalmat védem. Amit például Bigi ír, az egy alázatos és szerető feleség igaz vallomása. Nem pedig egy BDSM összefoglaló.

Én nem tudtam, hogy egy Dom másként néz, ha a párjára, vagy a subjára néz. Azt gondolom, hogy a házas életbe nem lehet valódi BDSM-et keverni. A házasságban viszont jó érezni a kapcsolat biztonságát, a férj természetes és lényéből fakadó lelki fölényét, így az alárendeltég érzése természetes. Nem nagyon értem, hogy miért kell a fogalmat átitatni a mindennapok már létező és nagyszerű más fogalmaival. Egy alázatos feleség ne legyen Sub, pusztán azért, mert így divatosabb.

Bogi jól érzi, hogy a Dom-ok között sok, a fogalmat felhígító csupán pikáns elemekkel tűzdelt kapcsolatra vágyók vannak. Sajnos ugyanez a helyzet a magukat sommásan sub-nak tituláló lány/nő/hölgy beszélgetőpartnerekkel is, aki megpróbálják ezzel kívánatossabbá tenni a velük való kapcsolatfelvételt.

Számomra kezd világossá válni, hogy nincs is olyan nagy távolság a között amit én hajtogatok és a között, amiről Ti meséltek. Csupán azon van vita, hogyan nevezzük …”

(Mspzs)

*****

(7. vélemény)

“Az, ahogyan Bigi megfogalmazta a párja és a közte levő kapcsolatot, az azért van, mert Neki , hogy is mondjam, több féle tipusú vágya van. ( nem tudom megfogalmazni ) De ez nem általános. Én pl soha nem tudok különbséget tenni Maked pillantásai között ilyen formában. Ha dühös, persze másként néz De ! Nem gondolom, hogy aki házasságban, komoly kapcsolatban subként él, az azért teszi,mert ez divatos.

Hidd el, tapasztalatból mondom. Nem kell ahhoz házasság, sőt, egy fedél sem, hogy biztonságban, érezd magad. Hogy szerelemben, teljes alázatban élj. Bigi: Azt a kapcsolatot amiről Te beszélsz, mivel tartós volt elfogadom játékként. De csak egy okból Nem azért, mert azt gondolnám, hogy Te nem voltál igazi sub, vagy az akkori párod nem volt dom, hanem mert épp Vele volt a játék kérdéséről, hogy úgy mond, kis “vitánk” De a végén, ahogy Ő elmagyarázta, ok, elfogadtam. ” maga az élet is egy játék “-mondta. Rendben, bár nekem, és Neked sem játék az élet, ahogy ismerlek.

Az, ha egy sub, tartós viszonyban van egy dommal, még, ha csak egy egy szeánsz erejéig vannak együtt, de akkor is az Urát szolgálja, nincs vele gondom. Lehet így élni, és tényleg vannak akik erre vágynak, vagy épp ez a lehetőségük.

De nem tartom subnak azt, aki csak hébe-hóba, és mindíg mássnak játsza el, azt, hogy Ő mennyire alázatos, rossz, neveletlen, csak épp büntessék már meg. Na ez az ami csak épp az adott szexuális ingerléséhez használatos ….. akármi.

De ez nem sub !

És igen Mspzs, rengeteg ilyen műsubocska létezik, itt a negyeden belül is. És engem ez nem is igazán zavarna, meg a műdomok sem, ha nem tartanák magukat mindenek felett, mondván, igenis ők a legjobbak.

Hogy gyengült volna az elutasításom? Miben? Most is ugyanazon a véleményen vagyok, mint pl fél évvel ezelőtt. Ezt a fórumjaimból is leszűrheted, sőt Bigivel, már többször megtárgyaltuk a témát ”

(Bogi)

*****

(8. vélemény)

“Kedves Bogi,

Egyetértek veled, és örülök, hogy továbbra is egyre közelednek az álláspontunk. A tartós kapcsolatokban kialakult “Sub”-ság nekem sántít, vagy az nem Sub-ság. Szerintem ez nem ellentmondó, hanem fogalomtisztázó kijelentés.”

(Mspzs)

*****

(9. vélemény)

“Lehet én vagyok az értetlen, de én nem érzem, hogy itt bárkinek is elmozdult volna az álláspontja. Sőőőt úgy érzem egyre jobban beszélünk el egymás mellett.

Bogi!
Igen … Ő játéknak nevezi, a saját értelmezésében … de úgy egyet is értünk benne. És igen … biztos igazad van abban, hogy sokmindent élek én meg máshogy, mint Te, de ez minden emberre igaz, hogy mindig mindent máshogy él meg kicsit, a vágyai, az élményei és a múltja meg a jelleme miatt. Épp ettől szép a világ, és épp ezért tudunk mindig újat mondani egymásnak.

MSPZS!
Én úgy gondolom, hogy subság csak tartós kapcsolatban tud létezni. Persze nem csak együttélésben, de igenis csak tartós kapcsolatban, mert egymás nagyon alapos és mély ismerete elkerülhetetlen hozzá.”

(Bigi)

*****

(10. vélemény)

“Tudod nekem mindig furcsa, amikor vki azt mondja, csak azt lehet igazán megalázni, nevelni, aki nem áll közel Hozzád. De szerintem tanulmányaim alapján és tapasztalatom szerint is pont csak azt lehet igazán nevelni, akit ismersz, jól ismersz, akire nagyon figyelsz, és akinek szinte minden rezdülését ismered.

Mert akkor érted a visszajelzéseit, és akkor tudod, tudhatod, hogy mit hogyan él meg, hogy Ő mit mekkora jutalomnak vagy bűntetésnek él meg. Szerintem két egymást nem elég alaposan ismerő ember csak egyféle szerepjátékot tud játszani, ami szerintem még nem subság. Nem szeretném, ha bárki félreértene, nem állítom és nem állítottam azt, hogy az egymás elég alapos ismeretéhez együtt kell lakni, lenni a nap 24 órájában, de szinte napi kapcsolatban kell lenni valamilyen formában.

Enélkül lehetetlen tudni és biztosan jól érezni, éppen mi milyen hatást fog kiváltani a másikból.

Enélkül belemenni olyan dolgokba, amik komolyabban hatnak, vagy hathatnak az ember lelkére szerintem hatalmas felelőtlenség mind a sub mind a dom oldaláról.”

(Bigi)

*****

(11. vélemény)

“Elolvastam ez eddigi hozzászólásokat, és pár dolog fogalmazódott meg bennem:

1) Én nem tudom elképzelni, hogy bárkinek egy estére a subja legyek, mert számomra ez az alkalmi submisszivitás nem megy. az számomra nagyon álságos, és meg is vetem egy kicsit azokat, akiknek ez megy …

2) Eddig minden kapcsolatom D/S kapcsolat volt, és nem feltétlen azért, mert a párom azt szerette volna, hanem mert én úgy érzem jól magam. A D/S számomra nem játék, hanem egyszerüen egy szerelmi kapcsolatban én csak és kizárólag így tudom magam jól, komfortosan és biztonságban érezni. én ezt párkapcsolaton, szerelmen kívül el sem tudnám képzelni. hogy is tudnék bárkit tisztelni, becsülni aki nem tartozik hozzám sehogy? egy vadidegent? képtelenség …

3) Én nem tudom, de egy D/S kapcsolatba nekem nem feltétlenül tartozik bele a fájdalomokozás. sőt, azt hiszem, ez nem egy kötelező elem. ha valaki domináns, akkor verés nélkül is el tudja érni, amit szeretne, aki meg szubmisszív, annak sincs szüksége semmilyen fizikai noszogatásra ahhoz, hogy bármit szivesen és jó kedvvel meg ne csináljon a szeretett embernek.

Persze, ha mindkettő szereti, akkor természetesen beletartozhat még bármi, akár némi fenekelés is, de hogy ez mint szükséges, kötelező dolog lenne, pont a D/S kapcsolatban megkérdőjelezném.”

(Palánta)

*****

(12. vélemény)

“Kedves Palánta!

Egyetértek vele.

Én a házasságomban ismerkedtem meg a kapcsolat ilyen formájával, ahol a feleségem volt (sajnos meghalt) az, aki a nadrágot viselte. Ez kiterjedt a hétköznapi életre, és az ágyra is.

Nálunk ez egy örökös szerepjáték volt, attól a perctől kezdve, hogy tudatosan mindezt mérlegelve férjül vett.

Ebben a kapcsolatban nem a fájdalom okozása volt a vágy forrása, és gerjesztője. Egyetlen egy erre hasonlító praktika az elfenekelésem volt, de nem kemény, véres, stb., hanem nevelő célzatú (bár szörnyen tudott csípni, és soha nem volt öncélú, volt oka, – mégha kákán találtatott is). Ezzel együtt igyekeztem jó kisfiú lenni, és nálunk a dicséretnek is volt helye… ”

(Miniwewe)

*****

(13. vélemény)

“Szerintem ebben a csoportban nagyon sokan nem igazán tudják hogy mit is akarnak vagy hogy miröl is van szó igazából. Véleményem szerint bdsm és bdsm között óriási különbségek vannak.Én legalább 5 különböző csoportra osztom.

Az első csoport a legenyhébb, inkább csak szerepjátszás mint igazi sm. A második is olyan mint az első de már kikötözéses és enyhe fenekelés,tortura és különböző segéd eszközök(vibri, csipesz, stb). A harmadik az előző de durvábban előadva. Az utolsó 2 amik igazi tortúrák nem az én stilusom. Azok már túl durvák, igazi kinzókamra, pince vagy specialis helyiség szükséges hozzá és vérre is mehet-megy (tű,drót, elektrosokk, csipeszek súlyokkal, korbács stb). Magamrol csak annyit hogy érdekel a téma, évek óta gyüjtök web oldalakat, videokat a témában.”

(Master666)

*****

(14. vélemény)

“Szia Master666 … nem akarlak megbántani, de úgy látom, hogy Te is azoknak a táborába tartozol, akik kevesebbet tudnak a BDSMről, mint gondolják.

Te 5 csoportba osztod az s/m gyakorlóit … megteheted … még úgy gondolom sok alapja is van a felosztásodnak … DE a BDSM nem azonos az s/m-mel, a BDSM annál sokkal több. A BDSM egy hatalmas gyűjtőszó, amibe beletartozik a kötözés az s/m a d/s és még sok minden más is.

Csak a kötözés rengeteg csoportba osztható (lehet szó korlátozó kötözésről, aminek célja hogy a másik ne tudjon vagy csak korlátozva tudjon mozogni, lehet szó ruha jellegű kötözésről, aminek főleg a test és a kötözőanyag összhangja a cél, vagy ott a japan bondage ahol a kötöző anyag és a test alkot egyfajta műalkotást, ahogy a kettő szinte már összeforr egyfajta művészi kompozícióba miközben mozgásképtelenné teszi a kötözöttet … és ez csak pár példa, ami eszembe jutott, bondysamu biztosan kapásból is sokkal többet tudna mondani).

Az s/m-et talán szintén kicsit más oldalról osztanám fel, mert a fájdalomokozás erőssége és a fájdalomokozás eszköze, véleményem szerint nem mosható ennyire könnyen egybe. Lehet pálcával is nagyon kicsiket ütni, és kézzel is komoly fájdalmat okozni vkinek.

Én elkülöníteném, és el is szoktam különíteni, ha BDSMről beszélgetek, a szerepjékot (amikor 2 ember előre tisztázza, mint egy színházban, hogy mi fog történni, és csak apró mozgásteret hagynak (“addig foglak ütni, amíg bocsánatot nem kérsz” jellegű megbeszélt korlátokkal), hogy biztosítsák a kiszámíthatóságot, attól, amikor a top tökéletes döntési szabadságot kap adott határok között, és a partner nem tudja előre mi fog történni.

A d/s-ről meg egészen megfeledkeztél.

Arról, amikor nem a testi fájdlaom és kiszolgáltatottság van a figyelem középpontjában, hanem a lélekre hatás, és a topnak való megfelelni akarás. Nagy hiba szerintem a d/s-t és az s/m-et elméleti kategóriákként összemosni. Mert bát igaz, hogy a gyakorlatban szinte soha nem járnak külön, elméletben úgy gondolom nagyon jól elkülöníthetőek. Hisz d/s-ről beszélhetünk akkor is, ha semmifajta testi fájdalomokozó eszköz nem kerül elő, mégis BDSM történik, ahogy a dom fél hatással van a sub-ra és a sub igyekszik megfelelni mindenben a dom elvárásainak (amit jó esetben a dom jutalmaz, és nem alacsonyít le arra a szintre, hogy a 99%os teljesítményben is csak az 1% hibát látja meg és azt bűnteti).

Egészen biztosan én most sok mindent kifelejtettem, de tlaán majd a többiek is hozzátesznek még pár dolgot, amit Ők élveznek és keresnek a BDSM-ben és ami nekem eszembe sem jutott.”

(Bigi)

*****

(15. vélemény)

“Szia Bigi!

Ez tulajdonképpen nem is válasz, inkább a DS-re vonatkozó paragrafusodra történő reagálás.

Véleményem szerint a DS megérdemelne itt is egy külön szobát, osztályt (zártat? esetleg), szóval annyira nem tartozik az SM és BDSM kategóriába, – csak rokon, távoli rokon.

A DS-ben jelen van az önkéntesség. Az SM-ben, ha a klasszikus értelmezést nézzük, nincs. Amiről mi beszélünk az már a szocializált változata a klasszikus SM sztoriknak. Azokban pedig a sub, vagy inkább a szenvedő alanya a játéknak, bizony nem minden esetben vágyott rá.

De ne kalandozzunk el, maradjunk a fórum keretein belül. Itt keresi egymást a két fél, és ennek során annyiféle elképzeléssel fog bele a keresésbe, ahányan ezt it regisztrálva, vagy nem bevallva teszik. Nagyon kevesen vannak, akik a DS és a BDSM/SM között különbséget tesznek, legtöbbször nem is tudván, hogy van ilyen.

Persze most tulajdonképpen Téged ismételtelek .”

(Miniwewe)

*****

(16. vélemény)

“Elöször is köszönöm az élvezetes olvasmányt, ahogy végigszaladtam a hozzászólasokon.

25 éves tapasztalattal rendelkező Domináns vagyok. Ha valamit nem tisztán fogalmaznék, akkor elnézést kérek, nagyon ritkán beszélek, még ritkábban irok magyarul.

Először is valaki irta, hogy a BDSM egy gyűjtő fogalom, valóban igy van. Ebbe beletartozik, a D/s es az S/M is …… Én a magam részéről a D/s csoportba sorolnám magamat. Bár az is igaz, hogy ebbe is belefér a fájdalom okozása, addig amig a sub száméra veszély okozása nélkül elviselhető.

Engedtessék meg Nekem, hogy egy nagyon régi vitát felelevenitsek. Ki is az igazi domináns a D/s kapcsolatban … Minden igaz Mester tudja, hogy a sub az, aki végső soron eldönti mit lehet es mit nem …. A Mester szüntelenul feszegeti a sub határait. A Mester nevel, büntet, ha kell … De a büntetés soha nem lehet komolyabb, mint amit az elkövetett hiba megkövetel. Pl, egy nyelvöltésért a Mester felé, a ceruza nyelvre helyezése jár … A mester végső célja az, hogy a sub különleges és egy nagyon jól nevelt sub legyen, hiszen a sub gyémánti csillogása a Mester fényét erősiti.

Valaki emlitette, hogy egy éjszakára szóló Dom, vagy sub. Az Amerikai ujságok tele vannak rettenetes balesetekkel, mert olyanok, akiknek fogalmuk sincs erről az életstilusról, alkohol vagy drug hatása alatt játszani kezdenek. Halálos balesetekről is tudok. Kérem, tessék tudomásul venni, hogy ez egy nagyon veszélyes dolog, ha nem gyakorlattal és rettentő elővigyázatossággal teszik. Az egyik legalapvetőbb szükseglet a kölcsönös bizalom a Dom és a sub között … Hogyan lehetséges ez a bizalom egy éjszakára? Sehogy és remélem, mindenki egyetért ezzel.”

(Shamael)

*****

(17. vélemény)

“Nekem csak pár éves tapasztalatom van, de azt irtad, szivesen veszed a válaszokat .

A sub lehetősegei (és nem a vágyai, az akarata vagy a megállapodottak) jelölik ki a határokat, és nem a Dom. De én már sosem fogom megérteni, hogy ettől ugyan miért lenne a sub domináns. Az ezerfeju hidra ujra meg ujra feltámad, igen.”

(Jeromosmester)

Ez a nő se normális ….

Döbbenetes mazochista hajlam lehet bennem, amit még eddig nem engedtem a felszinre törni, mert ellenkezhet – és biztos, hogy ellenkezik is – az eszem által diktáltakkal …

Adatlapokat néztem és egy nö fotói végignézésésnél szó szerint kiakadtam ….

Az elején, amikor látom az albumban az összes képet, az volt a szándékomban, hogy “na, ezt képtelen vagyok végignézni, mert annyira undorit és visszataszit” és nem sok kellett hozzá, hogy egy biró társamat kérjem meg, hogy nézze át a képeket, mert én képtelen vagyok rá …

Aztán erőt vettem magamon és végignéztem …

És a végén azt vettem magamon észre – nagy megdöbbenéssel – hogy taszitó hatása mellett mérhetetlenül fel is izgattak ezek a szadista képek.

Mielőtt bárki félreértené, nem azért izgattak fel, mert hirtelen vágyam támadt a saját nememre!

Nem. Azért izgattak fel, mert a végén már elképzeltem – sőt képzelni se kellett, mert a képek megállithatatlanul ömlöttek elém! – hogy én vagyok a nő helyében, velem tesz meg az Uram ilyen dolgokat. Olyanokat, amitől rettegek és rettegnék is, de valami magam számára se érthető – és még perverznek tartott – vágytól hajtva vágyok is ilyen kiszolgáltatott és megkinzott helyzetben lenni, minden félelmem és iszonyatom ellenére …..

Megint megdöbbentem magamon … Mint már sokszor az elmúlt másfél évben.

Mi jöhet még?????
Nem tudom.
És egyszerre rettegek és sóvárgok. A saját vágyaimtól félek.

…. mekkora változás …. no comment … ilyen az ember … Ecce homo.

————————————-

Az elején azt gondoltam, hogy “na, ez a nő se normális” …

Hát én az vagyok???????

(varnyu)

Kéj és kin

Valaha kéjre vágytam.
Gyengéd, simogató kéjre.
Ma már kin is kell, hogy a kéj
tényleg kéj maradjon.
Mazochista énem felszinre igyekszik,
bár még küzd a kognitiv funkciók láncaival.
De győzni fog, kétségem nincs már.
Szégyen van még bennem,
a nehezen vállalt “perverziók” miatt.
Még Elötted is szégyenlem magam, Szerelmem.
De sóvárgom a kint,
melyet adni tudsz,
és amellyel gyönyöröm az égig repited.
Vágyom uralmadnak nemcsak szellemi,
hanem fizikai erejét is.
És kegyetlenségedet.
Vágyom Töled a kinnal átszőtt kéjt,
kérlek, Uram, add meg.
Enélkül nem vagyok teljes.
A vágyva rettegett fájdalom
csapdájában élek.
Csak Te tudsz kimenteni.
Kéjjel átszőtt kinnal
földre tiporni
és Magadhoz emelni.
Csak akkor leszek ujra teljes.

(varnyu)

Már megint gondolkozam. A Drágám szerint ez a legfőbb bajom, hogy állandóan gondolkozok és csak hülyeségek jutnak az eszembe De amin most gondolkoztam, az szerintem nem hülyeség. Kivételesen

A rettegésen gondolkoztam.

Azon, hogy miért vágyok én a fájdalom elött járó rettegésre. És miért mondom azt, hogy mazo vagyok, mert élvezem a fájdalmat. Hát nem élvezem. És szerintem nincs is olyan ember, aki ténylegesen magát a fájdalmat élvezné. Mert a fájdalom nem jó. A fájdalom fáj. De ez a fájdalom nem egyenlő a mindennapok egyszerű fájdalmaival. Éspadig azért, mert az ember már várja, készül rá ugyan, de felkészülni nem tud. És épp ezért retteg tőle. Na, szerintem ebben a rettegésben van a kulcs.

Egy biokémikus valószinüleg lazán meg tudná magyarázni ennek a hormonális okait. Én is olvastam már róla, az endorfinról, az adrenalinról, ami saját szervezetünk által gyártott kábitószer. És aminek a végső hatása jó.

Ez a rettegés, ami elöre eltölti már az embert, ez a kulcs. Mert ez nem egyenlö a hétköznapi rettegéseinkkel.

Nem egyenlő azzal, hogy lassan már mindenki retteg, mert mindenkit fenyeget a pénztelenség, az egzisztenciális bizonytalanság. És is rettegek ezektől. És rettegek attól, hogy mivé lesz a gyerekem élete, még attól is rettegek, hogy ha este elmegy szórakozni, nehogy megtámadják, hiába felnött már. És mindannyian félünk, rettegünk a betegségektöl, az öregségtöl, a magánytól, a haláltól ….

És ezek a rettegések már mindennaposak. És nem jók. Mert lassan felőrlik az ember lelkét …

A BDSM, ill. az SM elöre vetitett rettegése viszont jó. Mert tudja az ember, hogy fél, retteg, fájni fog, szenvedni fog, de a végén valami mérhetetlen öröm és kielégülés tölti el.

Na, ezt neveztem én el most magamban pozitiv rettegésnek

(varnyu)

Lapozz -> 72.