Ebook 9.
“A sub, meg a mazo ott kezdődik, ahol minden szerelem.
Vagyok, és hiányérzetem van. Magamat nem látom teljesnek, tökéletesnek, és kiegészülnék. Találok valakit. Ráaggatom mindazt, amiben hiányom volt, teremtek egy illuziót, és ápolgatom. Ez a szerelmem. Szerelmemben egy csomó mindenről lemondok, alkalmazkodom – és hitegetem magam is. Kielégülök, hogy kettőnkben együtt már megvan mindaz, amit magamban szeretnék.
Ha ezt nagyon teszem – akkor leszek sub. Subnak lenni azt a többletet kinálja, hogy illuziómban sokkal jobban rögzülök, és a kapcsolatot odaadóbban, tehát mélyebben élem át. Immáron nem társulni szeretnék, hanem feloldódni. Nagyon emlékszem M…. mondataira – a szerelemben teljesen a másikra akarom bízni magam. Így beszél egy – sexuális – sub. Az állapot előnye, hogy illuziómból (társamból) subságom idejére félistent faragok, és neki így sok minden könnyebben megbocsájtható, nehezebb csalódni.
Namármost a testiség. Mióta felfedezted, hogy Marok Marcsa szövetei nem összemérhetők az idegen szövetekkel, érintésre vágysz. Mazonak lenni igazából az érintés felfokozása. Ahol a vanilla símogat, ott Sade Mester ugyanazokat az idegvégződéseket, ugyanazokat az idegpályákat, gócokat sokszorosan érinti meg. Mazonak lenni azért jó, mert nagyon tudod, hogy veled foglalkoznak.
És vessünk most egy pillantást a Sado – Domra, a fentiek tükrében. A Dom szepében fölébe helyezi magát subjának. Tételezzük fel, hogy a Dom legelvetemültebb pillanataiban sem látja magát a tökéletesség edényének, amiből csakis átadni kell ( különben túlcsordulna
), sem félistennek – végül is nem bunkókról akarunk tárgyalogni. A Dom öröme az, hogy a sub alávetési vágyának eleget tesz.
A Sado üt, csíp, éget, villanyoz, köt – érint, de sokszor közvetve. A pálcával a mazo bőrét ingerlik, a sado csak fogja a pálcát. Öröme az, hogy a fokozott érintést nyújtja.
Nincs – azt hiszem – sajátjogu Dom-vágy, meg sado-vágy. Ha van, akkor mindenképpen a biztonsági- meg börtönőrök, vallatók között keressétek, ne közöttünk.”
(LordByron)

“Sokak kérésének próbálok most, ezzel a hozzászólással eleget tenni. mindig kérdezitek, milyen a mindennapi, “együttélös” kapcsolat az Urammal. Esetleg van olyan fórumtárs is, aki az egészet egy nonstop szeánsznak képzeli el, olyan életnek, ahol egyik sorozatos orgazmus követi a másikat, és ahol boldogan kuporgok naphosszat Uram lábánál és élvezettel nyalogatom a csizmáit (nem is hord, csak cipöt
)
Nos, remélem, elviseltek egy kis illúziórombolást, meg a realitásokat
Nem mintha nem lenne gyönyörü a dolog, vagy megbántam volna. persze, hogy nem. Csak vannak az együttélésnek vetületei, és ezeknek a vetületeknek a következményei, amik sokat csendesítenek a bdsm-komponens viharosságán. Ez a négy vetület mindennapok, a munka, a gyermek, és a partnerkapcsolat.
- Mindennapok
Könnyen érthetö. A mi bdsm-ünk belefolyik a mindennapokba, nem különleges alkalom, nem hétvége. Ugyanabban az ágyban szeánszolunk, ahol elötte migrénnel fetrengtem, és paracetamolt nyeldestem, meg fehérnemüt hajtogattam.
- Munka
Uram sokszor fáradt, de ha nem is fáradt, akkor is tele van a feje a munkájával (a dolgokat súlyosbítja, hogy kb. 30-40%-ban itthonról dolgozik). Fontos Neki, amit csinál, nem tud olyan könnyen kikapcsolni. Ezen kívül az is gond, hogy munkája annyira elvont és speciális, hogy hiába próbál velem beszélni róla – amivel egy kicsit beavatottabb lennék, nem olyan idegen életének ebben a lényeges részében -, csak kb. 20%-át értem annak, amit magyaráz.
- Gyermek
Próbált már az ittlevök közül valaki szoros füzöben, miniszoknyában, mély dekoltázzsal, tüsarkúban csúszni-mászni egy 19 hónapos gyermekkel? Etetni? Fürdetni? Én sajnos nem vagyok rá képes – marad a nadrág-blúz-papucs, ami sem Uramat, sem engem izgat fel valami nagyon ….
- Partnerkapcsolat
Talán ez a legfontosabb, és a legparadoxabb része a dolgoknak. Fontos, mert erösen kihat, és paradox, mert részben negatív színezetet ad önmagukban pozitív dolgoknak. Azzal, hogy mi együtt élünk, sok más vetületét is megéljük a partnernek, nemcsak az Urat és a rabnöt. Ö apa is, nemcsak Uram, én anya is vagyok, nemcsak rabnö. Uramnak sokszor nincs hangulata nekem fájdalmat okozni, mikor pár perccel elötte ölelgettük egymást gyöngéden, hármasben, és együtt hancúroztunk. Nem mintha akkor nem lennék rabnöje – életem minden pillanatában az vagyok. De Neki esik sokszor nehezére váltani: egyik pillanatban gyöngéden szeret és tisztel, mint gyermeke anyját, másik pillanatban meg már mint szajhával kellene velem bánnia, meg megvesszözni engem, ha már nagyon könyörgök érte. Értitek? Egy önmagában pozitív érzelem – irántam, mint anya iránt érzett tisztelete és csodálata – stoppol le minket gyakran a szex felé vezetö úton. De az is gond lehet, hogy annyira bízik bennem és szeret, és szüksége van rám: ha baja van a munkájával, hozzám jön panaszkodni – ezután ismért nehéz ráhangolódni a fizikai dominálásra.
Persze megtehetném, hogy szándékosan provokálom, hátha “bepöccen”, mondhatná valaki. dehogyis tehetném ezt! Hiszen Ö nemcsak “játszásiból” az Uram, hanem valóban annak tisztelem – hogyan is bosszanthatnám öt tudatosan????? Hiszen azért élek – reálisabban: azért próbálok élni -, hogy Neki jó legyen! Szóval, így van ez. Csupa szeretet, tisztelet, bizalom, kölcsönös segítség, kedvre tevés – és mi szenvedi meg? A bdsm (ami nálunk egyet jelent a szexszel).
Nem egyszerü ez, kedves elvtársak, és nem is tudom, mit lehetne tenni. Momentán igen agyamra megy a dolog, és sóvárogva nézegetem a bambuszpálcát. Lehet, hétvégén leitatom, és megeröszakolom az Uramat
”
(masikjokislany)

“Váratlanul letérdeltet és elém áll. Mindketten ruhában vagyunk, nyitja a sliccét, megmarkolja a farkát és megmarkolja a hajamat is. A szemem lecsukódik, hajolok felé az ajkammal.
- Nyisd ki a szemed! Ide nézz!
Felnézek rá, ami nehezen megy, nehéz ilyen lentről olyan föntre nézni. A szemével lefelé int.
- Nem ide, oda!
Nézem a farkát az arcom előtt, túl közel van, összegabalyodik a szemem, megfájdul a fejem.
- Mi ez?
- A farkad.
- Nem! Mi ez?
A forma … a formát hiányolja.
- Az Uram farka.
Pofon legyint.
- Mi ez?!
Pedig ez az ő farka … Mást …
- A faszod.
- Nem!!
Ajj, most már mérges és a hajamat is húzza, ahogy az okulásomra az én fejemmel is nemet integet. Mi legyen? Nem szoktuk máshogy hívni … Nem kérdez többet, ijedtemben csöndben maradok. Mégis kéne mondani valamit …
- A férfiasságod?
Nem szól. Semmi. Felnézek, csak néz rám, összehúzott szemmel. Fogva tartja a tekintetemet, elengedi a hajamat, és a háta mögé nyúl a pálcáért.
- Nézz le, csukd be a szád.
Egy kicsi, csípős ütés az ajkamon? Szinonímák döccennek nehézkesen a helyükre a fejemben, pénisz és bráner és bré, de egyiket se mondom ki, és még jobban leblokkol, hogy nem is a válasz érdekel igazán, hanem az, hogy mit akar, mit mondjak, de ezt se mondom ki. Jamgyökér, ez tetszik, ez is a mi szavunk? Még egy ütés, pont, ahogy nyitnám a szám. De most már ő beszél, és minden szóhoz jár egy pálcacsapás.
- Ez … itt … a … tiéd! … Megjegyezted? … A tiéd!
A végét már elneveti, boldog, hogy kimondta, de azért az ütést ugyanúgy megkapom. Az enyém. Megjegyeztem. Ő az én Uram és az ő farka is az enyém, ez igazán egyszerű. Mint a legjobb dolgok az életben. Tudom, mit mondjak a feldagadt számmal.
- Köszönöm, Uram.”
(rainy day woman)

… fantázia …
“Megbeszélünk egy időpontot, s találkozunk,beülünk egy kellemes cukrászdába. Halk zene szól, krémest, somlóit, fagylaltkelyhet majszolunk … Közben agyamban már tornyosulnak a gondolatok, mi lesz ha …? Miket teszek Veled, hogyan alázlak meg, hogyan élveztetlek, s hogyan kínozlak, felváltva okozva gyönyört s szenvedést buja testednek, mely ettől ez ellentéttől sokkal inkább tudja értékelni azt a csodálatos dolgot …. Felmegyünk hozzád. Én a hálóban az ágyad méricskélem, s előveszem szatyorkámból a köteleket. Erős, fél ujnyi vastag műszálas kötél. Eltéphetetlen, nem túl erősen vág, de nem is puha …. Bejössz a szobába, én ülök az ágyon. Rádparancsolok.
- Vetkőzz le!
Te pedig szemérmesen elkezded testedet lecsupaszítani. Először a nadrágod, majd az inged következik. Bugyi és meltartó van Rajtad …
- Azt is! – szólok Rád.
Te hátranyúlsz és kikapcsolod. Szinte idegen vagyok még számodra, megalázó ez a meztelenség. Bugyidhoz érsz, kissé tétovázol, de látod kezemben összehajtogatva a kötelet. Tudod hogy meg kell tenned, Te akarod, és én megbüntetlek ha most kiszálsz a játékomból, a játékunkból …
- Fordulj meg! – kapod a következő vezényszót, megtoldva azzal, hogy – Hajolj le! Mélyebbre! Húzd szét a feneked! Nagyobb terpeszt akarok!
Kitártad előttem mindenedet, valagad szétfeszítve. Odamegyek, letérdelek mögéd, megszagolom, majd nyelvem hegyével megkóstolom.
- Jó, ez tiszta! Szerencséd, ugye tudod? – mondtam, mire Te – Igen is Uram! – válaszolsz. Ott álsz lehajolva, én pedig felegyenesedek mögötted. Kezemet a fenekedre helyezem, lágyan megsimogatom, ujjamat ajkaid közé csúsztatva, így szórakoztatom magamat.
- Szeretném ha tudnád, milyen büntetéseeid lesznek! – szólok oda hozzád, majd letérdelek, bokáidra hurkot vetek, egy-egy szorítónyolcast. Az egy laza hurok, melynek az az érdekessége, hogy ha feszegeted akkor megszorul és egyre szorosabb lesz, végül kínzóan vágja húsodat. A másik két kötelet csuklódra rakom hasonló technikával, zavar hogy szabadon vagy. Nem uralom tested, még ki tudsz szállni ha akarsz és ez engem dühít. Kezeidet hátrafogom, köteleidet markolom. Nem tudsz szabadulni, odavezetlek az ágyhoz. Lefektetlek, közben melleden ülök, ezzel akadályozom meg szabad mozgásodat. Köteleidet ledobom, az ágy lábán egyszer-egyszer átvetem őket majd megkötöm. Négyfelé vagy feszítve, nem erősen, lazán. Pár centit tudsz mozogni, de ha erőlködsz, a hurok Rád szorul majd …
Felállok és elégedetten mosolygok, de Te ezt szinte nem is látod. Ott fekszel, szabadon, védtelenül … Lehajolok hozzád és végig csókolom a tested. Meg szeretném kóstoltatni a kéjt Veled, hogy majd tudd értékelni a szenvedések utáni érzést is … Kis csók a melledre, nyelvem köröz a bimbódon … Majd lejjebb haladok, a hasadra. A kis gödröcskébe dugom nyelvem, majd két oldalra haladok, a csípőid feletti érzékeny csikis területre … Majd középre, lefelé … Nagyon lágyan végig simítom nagyajkaidat, alig érezhetően, majd egy gondolatnyival erősebben …. Most pedig ajkaid közé siklik nyelvem, csiklódon is végig szántva … Folyik a forró nedvecskéd, egészen belejöttél ebbe a gyengéd kényeztetésbe, szeretnéd ha végigvinném …
Egy hirtelen mozdulat és felállok. Sálat fogok kezembe, fejedre kötöm. Szemeid vakon pihennek gödrükben … Nem látsz, de még hallasz … Hallod ahogy kimegyek, és szatyromban kotorászok … Hallod ahogyan levetkőzök. Ahogy a nadrágyszijam csatja zajong … És a surrogást is hallod, ahogy a bujtatók közül kicsúszik … Elkezdesz félni. Nem tőlem félsz, hanem a fájdalomtól, a szenvedéstől, attól amit Te is szeretnél, de míg nem érzed mértékét, a meglepetés legalább oly kínzó mint az okozott fájdalom … Érzed, ahogy feléd állok. Csatt-csatt … Lesújt egy vékony zsineg testedre, majd ismét, csatt, csatt … Apró kis hurkák jelennek meg combodon, hasadon, az oldaladon, ahol nagyon érzékeny vagy.
- Aúúúú, neeeeee! – visítasz, de tudod hogy nem hallja senki napközben. Tudod hogy a kezeim közt vagy, hogy azt teszek Veled amit akarok …
- Ne visíts, vagy e helyett a simogatás helyett kínkeserves büntetést szabok ki Rád! Tudod hogy nem viccelek, tudod hogy bármit megteszek, tudod, hogy ha már szenvedésre vagy itélve, jobb Neked ha fokozatosan mérem ki Rád azt … Lerogyok térdeimre, fenekem a melleden pihen. Egy marék kötelet fogok kezemben, lehet vagy hat-nyolc szál abból a fajtából amivel megkötöztelek. Mint egy korbács, úgy használom, a vége, mely tenyeremben pihen vastagon össze van fogva és át van kötözve egy külön madzaggal … Kezem felemelem, széttárt combjaid vé alakja a célt megmutatja, lesújtok … – csatt, csatt, csatt, csatt …. Lábaiddal össze akarsz rándulni, de csak azt éred el vele hogy húsodba vágnak a kötelek. Kezed fel akarod kapni, hogy tested védelmezd, de arra is rászorulnak a hurkok, elkeseredésedben könnyek jönnek szemedből, de uralkodsz magadon. Most értetted meg igazán, hogy az enyém vagy. Fogok egy külön álló kötelet és most már csak azzal sújtok le. Csatt-csatt-csatt …. Csiklódat célzom, de ajkaid megvédik. Ez ellenemre van, felkelek Rólad és hozok pár ruhaszárító csipeszt, melyek vége ki van fúrkálva s mindbe belefűzve egy egy vékonyabb zsinór …. Ezt Te nem láthatod egyelőre, de …
- Ááááááááá…. emelkedő hangon, nem sikítva de mégis jajgatsz … Nagyajkaidra teszek négy négy csipeszt oldalra kivetem zsinórjukat és egy 40 dekás súlyt rácsiptetek … A másik oldalival ugyanezt teszem, szétnyilik a pinád …. Kisajkaidra két két csipeszt teszek, ezek zsinorjára 20 dekás súlyt aggatok … Ki vagy nyílva szét vagy feszítve … Tetszik ahogy előttem vagy így. Gonoszságom nem merül ki ebben. Érdesre reszelt fogú csipeszeimet előveszem ennek is ki van fúrva a vége .. Egyiket egyik melledre, másikat másik melledre csiptetem .. A fájdalomtól kis pisi lövell ki belőled …
- Idepiszkolsz???? Akkor meg is érdemled amiket most kapsz! – rivallok Rád.
A csipeszeken átvetett zsinórt összehurkolom és elkezdem egymás felé húzni … Érzed ahogy tépi, marja a melledet? Feszesen összekötöm, tetszik ahogyn nyulnak a bimbóid. Az elégedettségtől kezd merevedésem lenni … Bizsergek … De pisilnem is kell. Nem mehetek ki, mert játszani akarok, ezért vagyok itt! Hátra térdelek, majd előre borulok. – Tátsd ki a szád! – parancsolok Rád, s péniszemet szádba helyezem. Ajkaid közé veszed, hogy ki ne csússzon, de nem szorítod, csak pozíciójára vigyázol … Behunyom a szemem és érzem ahogy elkezd jönni a pisim … Huuuu, de megkönnyebbülés. Te nyeled, vigyázva ki ne menjen az ágyra. Huuuuuuuu, vége ….
- Takarítsd le! – adom ki az utasítást, melyet szinte magadtól is tudsz.
Gyengéden szopogatni kezded, hogy az utolsó pisicseppek is kibújjanak a csövecskémkből, majd nyelveddel körbesimogatod a makkot, és az alját …. Kiveszem szádból, mert érzem gyengéd mozdulataidom élvezetedet. Ezt pedig nem akarom, még nem …. Előrébb csúszok és fenekemmel szádra közelítek.
- Nyalogasd, mert nagyon szeretem! A nyelved be is dughatod kicsit! – Te elkezded alázatosan nyalni … A tökeim aljától egészen a lukamig, majd vissza. A lukamnál elidőzöl nyelveddel és megcsikized, majd megpróbálod betolni …. Be is megy, a következőre már jobban … Hmmmm, ezt nagyon szeretem, kezemmel farkamat megsimítom, kezemben azonban az egy szál zsinór ott lapul már …. Csatt-csatt-csatt …. Sujtok le egymás után szétfeszített pinácskád közepébe, szembe találva érzékeny csiklódat. A fájdalomtól abbahagyod testem kényeztetését, de akkor kétszer akkorát húzok testedre … Ebből megérted, Te nem hagyhatod abba amíg én azt nem mondom. Vörös csíkok vannak pinádon végig, látom már elértem amit akartam, a vér áthatotta összes szövetedet … Érzékennyé váltál a kéjre. Felkelek Rólad, és kimegyek … Visszajövök, de most már nem ülök melleidre. Érzed hogy a pinácskád lesz soron ismét …. Felvisítasz, legszivesebben leugranál az ágyról, karjaiddal felhúzod magad, de lábaid visszahúznak ….
Két nagy jégkockát nyomtam beléd, de nem óvatosan és nem tudtál róla. Egyszerűen a lukadhoz tettem és plotty … Ott olvad benned. Érzed? Majd megfagysz … Ujaimmal beléd nyulok közre veszem és kihúzom … Forró vagy és nedves, most pedig jéghideg csík kiséri utamat … Érzed ahogy vágatod között lecsúszik a combod tövéhez, majd a fenekedhez az ágyra … megfogom, és kérlelhetetlen vehemenciával a fenekedbe dugom. Fáj, hideg, és mégis izgató érzés … Zsibbad a popsid, ahogy olvad, egyre több hőt von el. Fogok még egyet és a csiklódhoz nyomom. Belehasít az érző idegbe a fagyos hideg … Odahajolok és forró nyelvem neki nyomom, ajkaimból tölcsét formálok és forrósággal árasztalak el. Elhúzom fejem és ismét a jeget nyomom hozzá … Majd az ajkaimat. Meg akarsz őrülni a kéj és kín váltakozásától. Legszivesebben élveznél már, de még nem teheted, mert lyukaidat nem birtokoltam kedvem szerint. Abbahagyom ezt a kedves játszadozást, a maradék jeget fogom és belenyomkodom a hüvelyedbe … Nem öncélúlag. Ettől lehül, kissé összeszorul majd az egész ….
Nem érek testedhez de hallod motozásomat. Hallod a fröccsenő hangot s kitalálod, testápolót nyomtam kezemre …. Balommal jól összekenem a jobb öklömet, a három középső ujjamat különösen ….. Neked feszítem. Csavargatom. Érzed ahogy hatol be? Ez még kellemes, ezt még élvezed. De nem ez a célom, csak azt akarom hogy a krémtől visszavonhatatlanul átnedvesedjen minden szöveted. Hagyom, hogy fenekedre is csurogjon, de ezzel egyelőre nem foglalkozok. Kihúzom kezem, mellé teszem kisujjamat a középső háromnak, megnézem s tudom hogy ez Neked már kínzó lesz. Kis kezem van de széles, vastag. Nem hosszú, hanem izmos, tömzsi kéz …. Odafeszítem hövelyedhez. Csvargatva elkezdem feltolni …. Iszonyatosan feszül, görcsben van arcod, a szülés emléke ugrik be eléd … Ez még mindig jobb …. Nem könyörülök, csavargatom, ki, és be, beljebb, ki és be, beljebb ….. Most bukik át az izmos gyűrűkön tenyerem legszélesebb része … Huuuu, benned van, ég a farkam a gyönyörtől … Ezt látni, ezt csinálni …. Megforgatom Benned kezemet, majd ütemesen mozgatom, lassan de ütemesen … Felnyögsz minden egyes kivételnél és berakásnál, de lassan elernyedsz …. Élvezed …. Megszokták izmaid a méretet, és most már csak a kéj uralkodik testeden … Egyre görcsösebben mozgasz, élvezéshez készülsz, de most nem csúszik vissza kezem …
Hallod ismét a fröcsögő hangot, érzed hogy odaöntöttem még a puncidból félig kilógó tenyeremre krémet …. Tudod hogy mi jön most. Félsz … Nem hiszed hogy kibírod, de tudom hogy nem lesz gond. Hüvelykújjamat tenyerembe simítom … Lassan dugom befelé … Majd szétszakadsz ….Nem könyörülök, megcsavarintom és benyomom lassan … Forró a pinád odabent, tenyerem szétnyitom, és körbesimogatlak, majd ismér kúpot formálok s csavargatva kihúzom …. Ahogy ki akar jönni, szinte húzza maga után a pinádat …. Fáj, feszít, mint amikor a csöpped akart kijönni … Nem könyörülök, kihúzom határozottan, majd csavargatva visszanyomom …. Lassan ütemesen teszem ezt, majd …. Ugy érzem megérdemelsz egy kis jutalmat …. Melléd fekszek, jobb kezemmel öklözöm kellemesen ellazult puncidat, közben ajkaimmal csiklódra tapadok …. A csipeszek egy része már lepattogzott, de így is szét vagy nyilva … Szívom a csiklódat, hegyét nyelvemmel pöckölgetem ….egyre gyorsabban … Szívom, kiengedem, megszívom, kiiengedem, közben fogaimmal tövére harapok, nem erősen, csak annyira hogy kimeredjen a hegye …. Tested nem bírja tovább ….
Épp befelé halad kezem amikor robbansz … Tested remeg … Ütemesen szorongat kis pinácskád, én kezemet ökölbe szorítom, hogy ezzel válaszoljak tested erőlködésére …. Mozdulataid lecsendesednek …. Leaggatom a csipeszeket ajkaidról, vörösen izzanak … Melleidet is szabaddá teszem …. Csak köteleidet hagyom fent …. Melléd fekszek és simogatlak, simogatom a megkínzott részeket, hagylak erőt gyújteni …. mert én tudom, hogy még mi következik …
(woodsman)

A nők alárendeltek az ágyban
(2006. december 12.)
Kísérlettel bizonyították, hogy a nők gyakran összekapcsolják a szexet az alárendeltséggel, azaz hajlamosak alávetni magukat a férfiak akaratának.
A nők, ellentétben a férfiakkal, a szexet eleve összekapcsolják a partnerrel szembeni alázattal, alárendeltséggel, és minél erősebb ez az asszociáció, annál hamarabb veszik fel – még ha ezért saját szexualitásukkal kell is fizetniük -, az alárendelt, majd passzív szerepet az ágyban. A feltételezés mellett ugyanerre az eredményre jutott egy, a michigeni egyetemen készült kutatássorozat is.
A kísérlet vezetői különböző szavakat, fogalmakat jelenítettek meg egy kivetítőn. A kísérletben részt vevő személyeknek lehetőleg gyorsan, reagálniuk kellet a megjelenített fogalmakra, melyek mindegyike valamilyen módon az alárendeltséggel volt kapcsolatos. A vizsgált szavak előtt rendre megjelenítettek egy másik szót, fogalmat is, ezek vagy a szexualitással összefüggő szavak voltak, vagy teljesen semlegesek.
A kísérletben részt vevő nők általában gyorsabban reagáltak az alárendeltséget kifejező szavakra akkor, ha a szavakat egy, a szexualitásra utaló kifejezés előzte meg. Reakciójuk jelentősen lassabb volt, amikor a szavak elé semleges fogalmakat vetítettek. A férfiaknál ez a reakció nem volt megfigyelhető, így a kutatók mindezekből arra következtetnek, hogy a szex és az alárendeltség koncepciója ezeknek a nőknek a képzeletében egymással valamilyen módon összefügg. Ha a szex-szavak az agyban aktiválódnak, akkor az ehhez kapcsolódó, alárendeltséget kifejező fogalmak automatikusan gerjesztődnek.
További tanulmányokkal bizonyították, hogy azok, akik különösen gyorsan reagáltak, és akik a szex fogalmát erősen összekötötték az alárendeltséggel, a szerelmi játékokban jellemzően teljesen alávetik magukat a férfi akaratának. “Minél erősebb a nőkben az alárendeltségi tudat, annál kevésbé hozza őket lázba a szex.” – magyarázza az egyik vezető professzor. A passzív szerep átvétele ezeknél a nőknél nem csak a szexuális izgalmak átélését, de a szexuális partnerrel folytatott kommunikációt is megnehezíti. A probléma, úgy tűnik, abban rejlik, hogy a nők nem tudják érvényesíteni akaratukat az ágyban, és nincsenek eszközeik rá, hogy kifejezésre juttassák vágyaikat.
A nőkben öntudatlanul él az a viselkedési norma, hogy magukat szexuálisan alá kell rendelniük a férfiúi akaratnak. Ez részben az elfeledni vágyott ösztönvilágból származhat, ahol a nőstény természetes módon kínálja fel magát a hímnek, részben pedig a társadalom által sokáig sugallt viselkedési mintáknak való megfelelésből, miszerint a nő a szexet inkább elszenvedi, mintsem élvezi. Az alárendeltség kiélezett esetei már nem egyszerű passzivitásban mutatkoznak meg, hanem a BDSM világába vezetnek, ahol az alávetettség jelmezekkel megvalósított szerepjátékokban teljesedik ki.
Korábbi kutatások a férfiak hasonló viselkedési mintázatait is megvizsgálták, aminek kapcsán körvonalazódott, hogy jelen társadalmi berendezkedésünk, és az abban vezető pozíciót betöltő férfiak szexuális szokásai lassan megváltoznak. Magánéletükben inkább alávetett szerepre vágynak, sokszor egészen mazochisztikus viselkedésig merészkedve. Szexológusok szerint az ágyban keresik a munkában vállalt keménykezű szerep ellenpontját, amiben feloldozást találnak. Sokan állandó párkapcsolat helyett prostituáltakkal tartanak fenn viszonyt, mert náluk könnyebben megkapják a számukra kielégítő kegyetlen bánásmódot.
(http://tabu.origo.hu/20061212anok.html)

A bizalmatlanság szexet öl
(2007. november 7.)
A bizalmatlanság frusztrációt, a frusztráció elhidegülést, az elhidegülés pedig szexmentes párkapcsolatot eredményez. A bizalom helyreállítása nem mindig egyszerű.
Bizalmatlan állapotot teremteni nem túl bonyolult feladat, egy elhallgatott találkozó az exszel, a rendszeres esti kimaradások, gyanús telefonhívások, üzenetek, a legapróbb jel bőven elégséges ahhoz, hogy a sértett fél elbizonytalanodjon, védekező pozícióba lépjen és visszavonulást vagy támadást fújjon.
A szokásos forgatókönyv alapján, a két fél kimerítő és fárasztó esti beszélgetések alkalmával igyekszik megmagyarázni a maga igazát, az állítólagos elkövető bizonygatja, nem lépett félre, partnerén kívül évek óta nem volt más az életében, míg a másik bizalmatlanságát hangsúlyozza – írja Dr. Ulrich Clement szexuálpszichológus.
A párok kialakítják a maguk bíróságát, az egyik fél felperesi, a másik alperesi pozícióba lép, és minél több és durvább érveket hoz fel az egyik, annál durvábban kezd érvelni a másik, a lehetetlen szereposztás pedig óriási vitába torkollik, amiből kiszállni nem egyszerű. A szakértő szerint többségében a tisztázatlan és lezáratlan múltbeli esetek számlájára írhatók a bizalmatlan helyzetek, amik olyanok akár a szálkák, egészen addig szúrnak, míg el nem távolítják őket.
A párkapcsolati terapeuta szerint, bár nehéz elfogadni, de a sértett fél pozíciója – fájdalma ellenére – mindig erősebb, hisz az erkölcs az ő oldalán áll, éppen ezért az ő döntése, hogy a másik bűnét feloldozza vagy sem, ha pedig igen, azt milyen feltételekkel teszi. A sértett fél ilyenkor jobb, ha felteszi magának a kérdést, partnere bűne megbocsátható egyáltalán? Ha érez némi hajlandóságot a megbékélésre, akkor azt kell kideríteni, mit kell a másiknak tennie ahhoz, hogy helyreálljon a belső nyugalom, a sértett fél pedig megszabadulhasson frusztrációjától.
Sok esetben egy harmadik személy közvetítésére van ahhoz szükség, hogy a felek képesek legyenek visszavenni a hangerőből, és félbeszakítások nélkül valóban meghallgassák, megértsék a másik érveit. Ha pedig mindkét fél eljut arra a szintre, hogy képes magáévá tenni a másik fájdalmát, érzelmeit, jó eséllyel közelíthetnek egymáshoz szexuálisan is.
(http://tabu.origo.hu/kivul-belul/20071107-a-bizalmatlansag-szexet-ol.html)

Orgazmusjavítás házilag
(2006. október 25.)
Az orgazmust tucatnyi tényező befolyásolja, és saját testünk szeszélyes működése mellett annyi tévhit övezi, hogy olykor igen nehéz az élvezés maga. Tény, hogy sokan boldogtalanok szexuálisan, pedig a baj sokszor könnyen orvosolható, ráadásul az ágyban segítséget leginkább a partnertől és magától várhat az ember.
Kötelező előjáték
Az orgazmus elérése mára sok hálószobában szinte sportággá fejlődött, az egekig magasztalt – és talán soha meg sem tapasztalt – érzés minden áron való hajszolása már az elején derékba töri a meghitt pillanatot, a végső eksztázis pedig hiába várat magára. Az ember persze legyen sikerorientált, de ami a szexet illeti, ne a végső durranás lebegjen lelki szemek előtt, hanem az egymásba olvadás és a folyamatos élvezetben való feloldódás. Sok időt kell szánni az előjátékra, a másik testének felmelegítésére és kényeztetésére. Egy nőnek átlagosan húsz percre van szüksége ahhoz, hogy teste eljusson abba az izgalmi állapotba, amikor szinte minden lehetséges. Előfordul, hogy már az előjáték során átél egy orgazmust, vagy közvetlenül a behatolás közben vagy után, ami nagyban valószínűsíti, hogy a későbbiekben is sikerrel jár.
Csiklómegálló
Az előjáték kihagyása mellett óriási mulasztás a csikló mellőzése is. A nők nagyobbik százaléka csak a csikló stimulálásával tud eljutni a csúcsra, illetve csak klitorális orgazmust tud átélni, ami nem baj. Általános csiklóizgató technika nem létezik, ugyanis mint tudjuk, ahány nő, annyi igény. Van, aki a direkt és erős masszírozást szereti, míg más a csikló körüli finom körkörös mozdulatok híve. Ezért elengedhetetlen az, hogy a nők önkielégítés során kialakítsák maguknak azt a technikát, amivel a későbbiekben a férfi is csodákat tud elérni. A nőkre hárul a feladat, hogy megtanítsák partnerüket a helyes érintésre. Magától nem tudja kitalálni, de ha megmutatják neki, és szex közben oölyan helyzeteket keresünk, amikor a csikló izgatására is lehetőség van, örömmel veti majd be újonnan szerzett tudását.
Édes koncentráció
Természetesen az ember nem mindig tudja összeszedni vagy éppen kikapcsolni gondolatait, és nem mindig tudunk teljes mértékben a szexre koncentrálni. Elég egy elpuskázott délutáni tárgyalás, egy korgó gyomor, az óra ketyegése vagy egy feldolgozatlan aktahalmaz rémképe, és máris bottal üthetjük az orgazmus nyomát. Fél sikernek számít azonban, ha valaki idejében felismeri a problémát, és elkezdi tudatosan a szexre irányítani a gondolatait. Szakértők azt javasolják, hogy a csapongó fél képzelje el, amint partnere kemény tagja a testében mozog, vagy épp ő mozog a forró nedvességben, figyelje meg a nemi szervek súrlódást, gyönyörködjön a másik kéjtorzított arcában, és igyekezzen minden egyes gondolatot az aktus apró momentumaira irányítani. A mély ki-be légzés is hozzásegít az ellazuláshoz és az eksztázis növeléséhez.
Telehólyag
Banális, ám mégis komoly akadályt gördíthet az orgazmus elé a telt hólyag. Persze ha a helyzet úgy hozza, hogy nincs idő gondolkodni, és már javában a másik nyakát szívja az ember, meglehetősen illúzióromboló lenne gyorsan kiszaladni a mellékhelyiségbe. De ha tehetjük, szex előtt iktassuk ki ezt az aprócska, de nagyon is zavaró elemet. A G-pont izgatásakor is felléphet vizelési inger, de ez a húgyhólyag és a G-pont közelségéből adódik. A vizelési kényszer, amennyiben a hólyag tényleg üres , idővel elmúlik, és átveszi a helyét az élvezet.
Akrobaták, stop!
Ha két test egy szexuális aktusban találkozik, idővel megtalálják azt az ütemet, ami megadja a tökéletes összhangot. Ez a ritmus könnyen megtörhet azonban, ha valaki mániákusan pózt cserél, és különféle akrobatamutatványokat produkál, hogy lenyűgözze partnerét. Pedig sokszor a jól bevált helyzetben kell kivárni a gyönyört, megvárni, amíg az adott testhelyzet előnyei átjárják a testet, és nem azonnal odébb csomagolni a lányt. Nem is beszélve arról, hogy sokan csak egy bizonyos pózban tudnak elmenni. Hiába szeretne valaki lepedőakrobata lenni és olyan pozitúrákat bemutatni, amitől leesik a másik álla, az erőltetett próbálkozás nem vezet sehová, főleg nem orgazmushoz.
Higgy és önkielégíts!
Az orgazmusképtelenség sok esetben az ember önbizalmára vezethető vissza. Megannyi sikertelen próbálkozás, az önvád, a kényszerű akarás, a szemrehányás vagy a súlyos elvárások egyértelműen olyan állapotot generálnak, amiben az ember már nem hisz a jó szexben és nem bízik saját szexuális teljesítő- és élvezőképességében. Ezek a gondolatok automatikussá válnak, a test betéve megtanulja őket, és garantált lesz a szexuális kudarc. Fontos, hogy az ember megtanulja újraértékelni, tisztelni a saját testét, de mindenekelőtt, hogy megtanulja kielégíteni azt. Ha valaki nem tud örömet szerezni önmagának, akkor vajmi kevés az esély arra, hogy a partnernek sikerülni fog.
(http://tabu.origo.hu/kivul-belul/20061025orgazmusjavitas.html)




Follow@BDSMlife