BDSMLIFE Varnyu Ebook

Mese

“Sötét, ódon épület, belsejét doh s porszag járja át. Padlóján a málott vakolat és a földön fekvő lány.

A lány testén meg-meg csillan a gyér gyertyafénytől egy-egy izzadságcsepp. Talán alig két méterre tőle a férfi, aki nézi őt. A lány meg, meg mozdul, fáj a feneke ahogyan a törmelék a húsába vág, csípi saját izzadtsága melyek a pár perccel korábban szerzett korbácsolás hámhiányos csíkjaira csorognak. Percekig nem történik semmi, érzi testén a férfi tekintetét. Nem érzi az időt csupán azt a semmihez sem fogható fájdalmat, melyet az imént átélt korbácsolás emléke hagyott bőrén. A férfi mellé lép, melleit megmarkolja, érzi az érintéstől ágyékában mélyen összehúzódik valami. Melleire csipeszek kerülnek, melyeket egy lánc köt össze. Útálja a lány ezeket a csipeszeket, de érzi minden útálata ellenére mennyire izgató ottlétük. Miután a férfi gondosan felcsíptette bimbóira a csipeszeket, utasítja: Játsz magaddal!

Szörnyű de mégis jó érzés megtennie amit a férfi mond neki. Érte, magáért a semmiért… ölében nedvek igyekeznek előtörni, bár még jószerivel magához sem nyúlt. Lágyan simogatja magát s érzi a férfi fürkész tekitnetét. Izgalma fokozódik, most már érzi s tudja itt a földön a mocsokban fog elélvezni a szigorú tekintettől tüzelve. Izgalma ahogyan erősödik, érzi mellein a feszítő fájdalmat, ahogyan a láncot a férfi meghúzza. Úgy érzi leszakadnak bimbói, de közben egyre nedvesedik. Nedve utat tör magának, lecsorog combatövén egészen a fenekéig, ettől még jobban testére tapad a törmelék, fáj-ég a feneke, lángol a melle, zihál mellkasa. Szinte észveszejtő a a kéj és a kín elegye, melyet a csipeszek okoznak mellén s keze az ölén, teste ívben megfeszül, majd hatalmasat élvez. Mig teste a földön rángatózik egy eddig ismeretlen meleg nedvesség árad át testén, ekkor a férfi már mellette áll, csupán homályosan látja ahogyan az aranysugár testét eléri.”

(Vágyaink)

*****

Hosszú út

“Valamikor évezredekkel ezelőtt születtem. Anyám a magas hegy, apám a zord tél s keresztszüleim a víz s nap.

Hangos üvöltés, robajlás kísérte születésem, hatalmas kődarabként értem a magasból egészen a mélybe. Sodródtam a megáradt folyókkal, kövek tépték testem. Sikoltva tört belőlem hol nagyobb, hol kisebb darab, míg hosszú hosszú utam végére egy aprócska kövecske lettem.

Utamon formált a víz, formált a hideg s meleg. Többször felvettek, majd elhajítottak, a hordalék alján kövek közé szorultam. Tavasszal, mikor a folyóvize megáradt, néha magával sodort s volt, hogy egy morcos férfi egy szita formájú valamivel rostált, de érdektelennek talált s visszabobott a folyóba. Egyszer egy férfi megtalált, sokáig nézegett, forgatott. Mosolygott rám, ő meglátta bennem a fényt, zsebébe szive fölé helyezett.

Telt múlt az idő, sokat voltam a zsebben, volt amikor másik kis kő is mellémkerült, létét sejtettem, de biztos nem voltam benne, túl nagy s sötét volt a zseb. Tudom egyszer ő is eldob, talál egy szebb követ s akkor a folyóban ismét útrakelek. Ismét formálódom, csiszolódom s talán veszett fényem is visszanyerem.”

(Vágyaink)

*****

“Eddig nyomoronc, lusta subja voltam, most kiegészült egy kicsit… már vannak fegyelmezésbéli promlémáim is. Ezért komoly büntetés vár rám, mégpedig Uram előtt fog elfenekelni egy domináns… persze ha találunk megfelelőt. Sajnos a bürokrácia nem engedi, hogy kiirjam az adatlapomra, hogy meglévő Uram mellé keresek valakit, mig nem jelöljük egymást párnak… De miért? Hisz mind ketten úgy gondoljuk, hogy senkire sem tartozik, hogy mi egymással, egymáséit…stb. No lehet ez a bejegyzés sem maradhat sokáig, lehet törölnöm kell, de egyenlőre jól esik kiirnom magamból, hogy bizony nem csak az APEH-nál s más bürokratikus helyen vannak megfejthetetlen dolgok, hogy lám egy erotikus társkeresőn is.”

*****

“Szerda du. gyönyörű csíkokat kaptam popsimra, hátamra, combomra egyaránt. Uram le is fotózta őket, bár mondta mint már sokszor, hogy nagyon jó bőröm van, mert szinte semmi sem látszik rajtam. Bezzeg másnap a csíkok élénk vörösen pompáztak ülepemen, éreztem ahogy végigsimítottam a kis hurkákat, melyeket a lovaglópálca okozott. Végigsimításuk is puncinedvesítő volt Most ismét nagyon erőseket ütött Uram, viszont észveszejtő fájdalomcsillapításban volt részem, melyen meg is lepődtem hirtelen…nálunk a kényeztetés a korbács, most pedig oralis kényeztetésben volt részem – de olyan finomban, melyre ha gondolok, még most is megremeg ott lent

Teljesen dekoncentrált voltam mikor Uram érkezett, mentségemre szóljon, hogy előtte ébredtem s még nem voltam teljesen magamnál, hiába fürödtem le viszonylag hideg vizzel, sokat nem segített, bezzeg a korbács… Dekoncentráltságom miatt bizony néha én magam is kuncogtam, míg Uram szemöldögösszehúzva figyelt. No hát innen a fegyelmezettségi problematikám, mely miatt majd ha sikerül, más ffitól kapok büntit Uram előtt. Bevallom kicsit tartok ettől a dologtól, viszont várom is, hogy képes leszek-e egy idegen ffi előtt Uram parancsára fejethajtani. Nem tudom, elég érett vagyok-e erre, mint sub. No majd ki fog derülni…

A szerda este Urammal ismét csodálatosan szépre sikerült, remegtem a kíntól s remegtem Uram ajkától egyaránt. Finom, jó hangulatú este volt, sokat beszélgettünk, nézegettünk képeket, kuncogtunk, mint két csintalan gyerkőc. Mutattam én is Uramnak képeket, melyeket unatkozásból csináltam. Élveztük egymás testét, élveztük a BDSM adta pluszt. Rég volt ilyen együttlétünk, már hiányzott nagyon. Köszönöm Uram ”

*****

“Hiszti

Grrrr útálom a hisztit s most én magam estem ebbe a hibába. Szerdán Kedves Uram nálam járt, de mint valami kis fúria hisztiztem míg méltó járandóságom próbálta Uram kiosztani. Akkor nem értettem magam, persze megmagyaráztam, hogy Uram csak azért is megbüntet, nagyobbat üt, mint ami nekem még “jól esik”. Bömböltem, mint egy oroszlán… Utólag visszagondolva gyönyörű látvány lehettem. Uram megnyugtatott s máris helyére kerültek a dolgok. Du. folytattam a hisztit, persze akkor már szegény családtagjaimmal akik jöttek hozzám látogatóba. Nem értettem én magam sem, hogy mi a fene esett belém…

Csütörtök reggel még vacakabb hangulatban ébredtem, útáltam a hisztim s persze a szerdán történtek miatt szégyelltem is magam. Este már egész kibírhatatlan állapotban voltam, erre tetőzött, hogy szörnyen fájni, feszülni kezdtek a melleim… no ekkor esett le, hogy mi is a hiszti oka…az a bizonyos nehéz pár nap. Bocsánatot kell kérnem Uramtól, szeretteimtől s persze azt gondolom, hogy ezek megelőzésére egy naptárt rendszeresíteni, mikor hisztis leszek csak utána számoljak.”

*****

“Hiszti után

Hiszti után persze sikerült méltó járandóságom megkapni s még egy dícséretet is bezsebelnem Kedves Uramtól…finom kis ribanc… jaj de nagyon punci nedvesítő mondat volt ez:) Ráadásul gyakoroltunk Urammal. Szeretek gyakorolni, tanulni Vele. Igaz most nem hangoztt el, hogy a szolgáltatás minőségére is figyelnem kell, de sikerült Őt szinte folyamatosan kényeztetnem míg ő korbácsolt. Nem tudom hallotta-e Uram, mikor kényeztettem s éreztem hamarosan el fog élvezni, hogy hallkan azt mondtam: kérem. Még sosem kértem Tőle, hogy ajkamban élvezzen el, bár ez teljesen természetes számomra, hogy ha ott, akkor ott, de most kimondhatatlanul kívántam is. Bár azt hiszem most legutóbb inkább voltam nő, mint sub. Többször gyönyörködtem Uram ffiasságában miközben kihúzta ajkaimból s nyálcsorgatva kaptam utána.

No de visszatérve a D/S hangulathoz…

Jó ideje nincs menekülőszavam mégis tudom, hogy egy szót kell csupán kimondanom. Könyörgöm! Még mindig nem tudom kimondani könnyedén, még mindig gát van bennem ezzel a szóval kapcsolatban. Urammal erről is beszélgettünk, próbáltam elmagyarázni, ahogyan Ő nekem, hogy ez az én menekülő szavam, rdekes, mert tudom ezt, tisztában is vagyok vele, hogy mit jelent ha kimondom s mégsem megy simán.

Fejtegetem, hogy miért ennyire nehéz…
Talán mert még túl sok dac, gőg van bennem ahhoz, hogy könyörögni tudjak…?
Talán mert túl sok még bennem a megfelelni vágyás?

Talán saját magamnak szeretnék bizonyítani? Ha igan, akkor mit? Hogy én többet kibírok? Ez pedig hülyeség…mármint magammal szemben, mert nem a mennyiség a fontos, hanem, hogy azt adjuk a másiknak, önmagunknak ami jó. Nem az a cél, hogy hurkásra verje Uram a fenekem, nem az a cél, hogy hetekig lila legyen a fenekem, hanem, hogy jól érezzük magunkat, hogy élvezzük az együttlétet. Azt hiszem saját magammal el kell beszélgessek.”

*****

“Uram parancsának eleget téve javítottam az adatlapom. Bevallom félek ettől a büntetéstől jobban, mint eddig bármitől, pedig szerdán mikor megláttam, hogy Uram a korbács szálaira egyenként csomót köt…hát be kell vallanom, hogy rezgett a léc.

Ebben a pillantban mikor a blogom irogatom, nagy kivánom, hogy Uram velem legyen, tudom ez most kivitelezhetetlen, de ettől meg még jobban kívánom. Kívánom, hogy megbüntessen, hogy kényeztessem, hogy ismét a finom kis ribanc legyek. Leginkább arra vágyom, hogy használjon, hogy büntessen. Nem tudom miért, de azt szeretném, hogy kezeim, lábaim össze, szemem bekötve kapjam meg járandóságom. Vakon irányítson, hogy mit tegyek, hogy csak érezzem azt ami történik.”

(Vágyaink)

Fórumokból …

“A mumifikáció. Idegesítő műfaj

Arról szól, hogy a szerencsétlen tárgyesetté lényegült Sub-ot rendesen becsomagoljuk. Mindenki látott már múmiát, ugye? Na, nagyjából úgy kell csinálni ) Azért nem kell kihajítani a belső részeket, meg kitömni gyógyfüvekkel szerencsétlent, sőt, az agyát sem kell kikotorni az orrán keresztűl, de meg lehet adni a módját

Milyen érzés? Szerintem minden bondage típusnál borzasztóbb. Gondoljatok bele…kéz a test mellett, lábak egymáshoz szorítva, minden testfelület burkolva, kivéve a légzőnyílásokat. (Van, aki kihasználja az oxigénhiányos állapot lehetőségeit és csak korlátozott légzést biztosít a “múmiának” – ez hihetetlenül veszélyes módszer)

Az emberből egy tehetetlen, mozdulatlanságra kényszerített csomag lesz, a kiszolgáltatottság minden mellékízével megfűszerezve. Még attól az érzéstől is megfosztjuk a szenvedő alanyt, hogy hősiesen vállalja a szenvedéseit és büszkén küzdjön velünk meg önmagával…

Szabadon lehet hagyni az ingerlésnek kitett testrészeket – általában a nemi szerveket – de nem kifejezetten ez a cél, hanem a bezártság-érzet, a totális mozdulatlanság. A mumifikáció gyötrelmei legalább annyira szellemiek, mint amennyire a fizikumot igénybe veszik. A csomagolóanyagtól függően fokozható a hatás. A géz/vászon anyagok szellőznek, nem izzad meg alattuk (annyira) az ember lánya/fia, ettől sokkal kellemetlenebb a rugalmas műanyag fólia vagy a formára szabott latex, ami bepárásodik, szigetel…

A pólya alá “kényelmetlen” tárgyak is elrejthetők: kis hegyes/éles tárgyak, elektródák, vibrátor, mellcsipesz és társaik, stb. de vigyázni kell, hogy ne olyasmi legyen, ami maradandó károsodást tud okozni. A mumifikált személyt ne hagyjuk felügyelet nélkül – nyilván neki nem kell tudnia, hogy megfigyelés alatt áll.

Van, aki nem bírja elviselni a mumifikációt, hisztériás roham, erős félelemérzet és intenzív diszkomfort érzés lehet a velejárója. Tartsunk készenlétben ollót vagy más eszközt, amivel gyorsan meg lehet szabadulni a pólyától…

Ha a párom igényelné, akkor megcsinálnám…de nagyon személytelen műfajnak tartom. Kevés a visszajelzés, a metakommunikáció szinte teljesen hiányzik, nehéz követni a Sub testében-lelkében zajló folyamatokat ellenben a legintenzívebb belső élmény nyujthatja, a Sub “magára marad” az érzéseivel, a szenvedéseivel. Introvertált mazoknak ajánlott ”

(Gothic)

“Ülsz a padon, tekinteted a szobron.

A szigeten a virágok a körkörös ágyásokban még ott vannak, de az őszi hajnali hideg párától már félig megfagytak. A fű annál inkább életre kelt… szinte csillog az alacsonyan álló nap reggeli fényében, mint a selymes női haj. Így van ez, ami halált hoz az egyiknek, gyógyító, életteli simítás a másiknak. Jól esik ott üldögélni, de mégis csalódott vagy, mert vártál és én nem jöttem. Nem tudhatod hogy egy ideje a fák közötti ösvénynél egy fa törzsének támaszkodva figyellek, és még mindig azon tűnődöm odalépjek-e.

Ha hátrafordulnál rögtön megismernél mert bár még nem találkoztunk, pont olyan vagyok amilyennek látni szeretnél.

Megtehetném hogy felhívnálak és elnézést kérve lemondanám a találkozást mert az utolsó pillanatban…de nem ilyen vagyok, ezt már te is tudod ennyi idő után. Inkább elindulok, egyenesen mögéd.

Érzem hogy kezeim a fa törzsétőltől korhadt föld illatúak és egészen hidegek lettek.

Kicsit megrezzensz mikor hátulról befogom a szemedet, és – ahogyan a valóságban sose történik meg – szó nélkül , puhán végighúzom a szádon a szám. Utána – ahogyan vártad, szó nélkül megfordulok és vissza se nézve elsétálok.

Gondolataimban már a második találkozás.”

(FairyTale)

“Hiszek Istenben. Ergo bűnnek tarthatom a saját vágyaimat. Ugyanakkor felvállalom. Isten és Ember előtt. Ítéljen el bárki. Büntessen meg Isten és Társadalom. Tagadjanak ki a paradicsomból, a Cégtől, a baráti körömből. Nem befolyásol, mert sokkal erősebb – elsődleges – késztetések határozzák meg a cselekvésemet: az ösztöneim és az intellektusom.

Istennel elszámolok – vagy inkább Ő számol el velem – amikor eljön az ideje, az Emberek meg gondoljanak, amit csak akarnak, hiszen én is ezt teszem.

Az is egy eset, amikor a templom-látogatás csak egy prűd társadalom követelménye és nekem, mint New York polgármesterének kötelességem a katolikus választók bólogatását kicsalogatni…

Egy BDSM klubot ma, magyarországon nem tudok úgy elképzelni, ahogyan az a “fejlett demokráciákban” működőképes, de hiszem, hogy meg tudok szervezni egy társaságot olyan emberekből, akik jól ismerik egymást, azonos érdeklődésűek és EGYMÁS ELŐTT, EGYMÁSSAL SZEMBEN FELVÁLLALJÁK MAGUKAT ÉS az alternatív szexualitásukat is. MÁSBAN ÚGYSEM BÍZHATNAK ÉS NEM SOKAN ÉRTIK MEG ŐKET. Biztos, hogy egy ilyen csapatban nem leszünk sokan, de leszünk!!”

(Gothic)

“Mazochiai utazás avagy A Tű

Milyen is, amikor az ember mellbimbóját átszúrják natúr piercing vagy SM célzattal? Most már tudom.

Cukorbeteg ismerősöm adott néhány tűt. Vékony, rövid tűket. Eddig OK. Késő este, fürdőszoba. (A páromat ezúttal nem avattam be) Vettem egy mély levegőt, sőt, többet is.( Nagyon nehéz volt az önvédelmi reflexeimet elnyomni…) Betadine, vatta, fertőtlenítés…

Megtettem. Szép lassan. Fájt, de nem kibírhatatlanul. Sőt, így utólag, egyáltalán nem volt vészes, csak az, hogy önmagamnak kellett megtennem. Sokkal elviselhetőbb lett volna sexuálisan felpörgetett állapotban, egy BDSM szeánsz közben, tehetetlen Sub-ként átélni…

Ez így egyszerűnek hangzik, de nem volt az. Komoly küzdelem árán szántam rá magam.

Számomra hátborzongató látvány volt, ahogy kiállt belőlem egy injekcióstű…Nem mindennapi dolog és el tudom képzelni, hogy izgató lehet. Így, nekem, nem volt az Érdekes, hogy miután kész voltam – és a tű még bennem volt – egyáltalán nem fájt. Nem igazán vérzett, amit furcsának találtam. Utólag kissé érzékeny volt, de a seb gyorsan bezárult és nem gyulladt be.

Summa: Megtettem. Meg tudom tenni. Másnak is, ha ez a konszenzus része… Jó érzés, hogy túl vagyok rajta. Nem tudom átadni, de bennem átrendezett néhány dolgot és tanultam belőle. Megérte.

Ha ezt az egészet látja valaki…hát, elég hülyén nézhettem ki… Gondoljatok bele, egy félmeztelen fickó áll a fürdőszobában, két ujjával (bal kézzel) a bal mellbimbóját szorongatja, a másikban kezében egy injekciós tű és meredten bámul a tükörbe…

Nevetséges. Na jó, hagyjuk…

Furcsa, de nem olyan egyszerű beszélni erről. Nem a kísérlet a lényeg, hanem az, hogy egy felnőtt ember fogja magát és bizarr dolgokat csinál anélkül, hogy élvezné, csak azért, hogy megtudja, milyen érzés…Negyed órája gondolkodom azon, hogy tényleg ki akarom kommunikálni, vagy sem…”

(Gothic)

“Tekintsük a BDSM-et et sokváltozós, sokszereplős filmnek. Ragadj ki belőle egy képet, egy részletet és mutasd meg valakinek. Mit lát? Mi hiányzik?

A BDSM lényege az, amit nem mutathatsz meg a résztvevőkön vagy a beavatottakon kívül senkinek. Ők is csak azért értik, látják, mert már átélték legalább egyszer… Nem azért nem mutatható meg, mert nem akarod, hanem mert nem látható: a vágy, az érzelem, a kapcsolat nem látszik, mert belül zajlik, úgy is mondhatnám, hogy energetikai szinten. Képzeld el, hogy láthatatlan szálak feszülnek Dom és Sub között, érzékelhetetlen pókhálófonálként és minden érzést és mozdulatot jelzéssé erősítenek, ezek a töltések ott vibrálnak a két ember között, minden gondolatukat áthatják és eldöntik a következő pillanatot…ezt hogyan mutatod meg?

A BDSM-et ne filmen vagy képen keressétek, mert ott nincs. Az Igazi BDSM emberek között jön létre, a vágy hajtja, az ösztönök táplálják és kimondhatatlan gyönyöröket szül – élni kell és túlélni, nem tapasztalható meg más módon…”

(Gothic)

“A saját vágyaival, a környezetével vagy annak konformista kondicionálásával küzdő ember tipikus ebben a műfajban. Nem nagyon van megfelelő szakember erre a speciális területre, bár a szexuálpszichológia igyekszik mindenhatónak látszani…

A BDSM nem egyszerűen egy vágy, hanem egy komplex igény, életmód – ha jól csinálják, figyelmen kívül hagyni lehetetlen, ill. lehet, de csak komoly mellékhatások árán. Aki nem tudja az életébe integrálni, az mindíg hiányérzettel fog küszködni, persze a vanilla szex szép és jó, mindenki űzi, de számunkra nem elég, mindíg marad egy kis űr utána, amit nem tölt ki semmi, csak egy kis kiszolgáltatottság, egy kis fájdalom, a kontroll vagy a kontrolláltság érzése és más “extrák”…

A legtöbb baj ott van, hogy a vanilla partner és BDSM hívő nem egy nyelvet beszél…

A szeretet, a nyitottság és az elfogadás szándéka csodákra képes, még akár a megrögzött vanillából is varázsolhat ügyes segítőt, de ez nem az igazi…

A BDSM belülről jön, ígézet, aminek nem lehet ellenálni és nem rejthető el, nem függ attól, hogy ki kicsoda vagy hogy néz ki, áthatja az embert, felerősíti az érzékeit és egy hús-vér lényből egy olyan entitást kreál, aki bonyolult egészként látja a partnerét és önmagát, aki számára a társ érzelmek, idegek, attitűdök és lélek összessége és ezen az elképesztő hangszeren – rajtad, rajtunk – mágikus dallamokat játszik.

Ezt senki más nem érti, csak a “beavatott” – vagy nevezzük elátkozottnak inkább – akibe Isten, a misztikus kóder elültette az extrém vágyak vírusát. Mindenkinek ajánlom: ne fojtsa el a vágyait, hanem ellenőrzött keretek között élje ki őket…és találjon megfelelő partnert. Ez szerintem a kiegyensúlyozott élet fontos szabálya…”

(Gothic)

“Az a fantasztikus világ, amit megismertem az elmúlt hónapok során, legalább annyi izgalmas élményt hozott az életembe, mint szomorúságot. Mert összeegyeztetni a vágyaimat az érzelmeimmel, aminek tárgya az esetemben nem ugyanaz a személy, nagyon nehéz feladat. Mihelyst túljutottam azon a problémán, amit újonnan felfedezett extrém lényem elfogadása jelentett, jött a következő: megváltozott igényeimet úgy kielégíteni, hogy ezzel senkit ne bántsak meg. Nos, ez már keményebb dió. És még inkább alátámasztom, Gothic, azon kijelentésedet, hogy a “normális” partner mindig is normálisan fog a perverz szexhez hozzáállni. Több-kevesebb sikerrel, de csupán reprodukálhatja az igazi perverz partnert. Mert míg előbbi valóban saját vágyait éli ki, utóbbi “csak” megfelelni akar, ami nagyon szép dolog, de ezzel a kapcsolat a lényegét veszíti el. Mert már a gondolat is “bizarr”: utasítani valakit utasítások kiadására. Kissé túloztam a fogalmazással, de a lényeg érthető. Egy domináns számára ez talán működőképes, de olyan nő számára, mint én, teljesen elképzelhetetlen, a varázsát veszítené el…

Lényem fürkészése közben sokszor felmerült a kérdés: honnan ez a perverzió? Örököltem, megtanultam, vagy..?”

(Fátyolfelhő)

(….egy pszichológus hallgató…)

“Nos, még nem vagyok pszichológus, csak hallgató, úgyhogy szakemberi minöségemben még nem tudok megszólalni, csak azt tudom nektek átadni, amit e témában én olvastam / tapasztaltam. Mert hát mitagadás (ez most az önfeltárulkozás idöszaka) saját magamból, saját “elhajlásaimból” kiindulva foglalkoztatnak a háttérben meghúzódó lehetséges mechanizmusok.

Azt is szeretném ezúton kifejezni, hogy nem célom visszaélni semmilyen ezen a fórumon elhangzó információval, nem kísérletezek senkin (legfeljebb kíváncsi vagyok saját élményeitekre, véleményetekre) és egyelöre nem írok ilyen témájú dolgozatot.

Nos, most még nem kezdek bele, mert meg kell még írnom egy esszét (egészen más témában) és holnap vizsgázom, de ha holnap este még mindig érdekel benneteket, akkor leírok néhány dolgot.”

———————————

“Ami a pszichológiát, mint tudományt illeti: nos, minden tudomány lehet veszélyes és jobbító is. A tudomány csak egy eszköz, a megismerés egy módja és a felhasználótól függ, hogy mi lesz belöle. A pszichoanalízisröl: ez pszichológiának az alkalmazott és nem a tudományos ága (t.i. nem felel meg a természettudományos kritériumoknak) és szerintem – bár minden tiszteletem Freudé – a pszichoanalitikus elméletek többségében már elavultnak tekinthetök. Noha pl. a tudattalan fogalmát használjuk ma is, az ödipális konfliktus elméletét már nem mindenki gondolja komolyan.

No, és ami a fetisizmus, szado-mazochizmus lehetséges pszichológiai / biológiai hátterét illeti: itt föleg azt írom le nektek, ami bennem összeállt. Alapul vettem Daryl J. Bem “Exotic Becomes Erotic” néven megfogalmazott elméletét és Schachter / Singer két tényezös érzelemelméletét.

Kezdjük akkor az alapokkal és aztán haladunk tovább. Ha elég, akkor mondjátok, hogy állj.

Az egyik sokat vitatott teória szerint az érzelmek, a szenvedély az általános izgalmi szint (arousal) nagyságától és kognitív kiértékeléstöl függ. Magyarul ez annyit jelent, hogy a test a szimpatikus idegrendszeren keresztül (különféle hormonok segítségével) izgalmi állapotba kerül (egészen pontosan változik az izgalmi szintje) és a környezettöl, viszonyulásunktól, elözö tapasztalatainktól függöen változik az érzelem / szenvedély minösége.

Nézzük pl. hogy nézne ki ez a gyakorlatban. Mondjuk barátkozok egy ideje egy lánnyal és egy adandó alkalommal – ha vele kapcsolatos eddigi tapasztalataim megengedik – elöveszek egy bilincset és valamely végtagjánál mozgásában korlátozom vele. Valószínüleg a lány számára ez a helyzet meröben új és ugye nem mozoghat szabadon, tehát várhatóan izgalmi szintje emelkedni fog (attól függetlenül, hogy van-e valamilyen “hajlama”). Az is elképzelhetö, hogy egyenesen dühös lesz az én kis játékom miatt.

Na most ha jól vettem észre és a lány már valamennyire is pozitívan viszonyult hozzám, akkor a megemelkedett arousal szintje (több elképzelhetö módon) fokozza a pozitív viszonyulását, szexuálisan gerjeszti szegénykémet. Lényegében ez az egyik mechanizmus, amely alapja lehet az általatok is ismert jelenségek egy részének.

Ez persze önmagában még kevés. A mazochisták élvezetét, a fetisizmus, szexuális orientáltság kialakulását magyarázni igyekvö modellek ismertetése majd a következö részben…”

———————————

“Kötekedés elnézve, semmi gond. Az emberek különféle módon viszonyulnak a pszichológiához, de az ellenszenvet sokszor egyszerü sztereotípiák táplálják, no meg persze ez nem egy egységes tudomány. Egész más elveket követ általában az alkalmazott és az elméleti ága, melyek aztán további iskolákra bomlanak. Szóval kicsit több idöt kell vele eltölteni, hogy az ember átláthassa.

Pár szót akkor elöbb a fájdalomhoz kötött kéjes érzésekröl. Feltehetöen ebben a fájdalmat kompenzáló mechanizmusok müködnek közre. Az ugye várható, hogy egy fájdalmat okozó esemény valamelyest megemeli a már korábban említett általános izgalmi szintet, de itt a megoldás kulcsa pl. az endorfinban lehet, mely természetes fájdalomcsillapító, s kicsit javít az ember közérzetén.

Fájdalom esetén a kompenzáló mechanizmus beindul, de hatása még akkor is tart, amikor maga a fájdalom megszünik. Nincsenek saját tapasztalataim, de gyanítom, hogy a mazochisták nem magát a fájdalmat kedvelik, hanem a hatására létrejövö, ill. az azt követö biokémiai változásokat. Ez egyfajta biokémiai kábítószerélvezet.

No és akkor rátérnék Fátyolfelhö eredeti kérdésére. Ez hosszabb lesz, úgyhogy most nem is fejezem be.

Kezdjük azzal, hogy a már korábban említett EBE elmélet szerint mindenfajta szexuális orientáció kialakulása egy komplex, több tényezös fejlödési folyamat (nagyjából a serdülökor végére válik teljessé). A szexuális irányultságot egyaránt befolyásolják a veleszületett tulajdonságok (genetikai meghatározottság) és a fejlödésben résztvevö szociális és pszichés tényezök és a kultúra!

Nagyon röviden megfogalmazva az EBE elmélet szerint a gyermek korai élményei, kapcsolatteremtési képessége döntö. Feltételezhetjük, hogy egy egészséges fiú föként más fiúkkal játszik majd, lányokkal kevésbé, ezért a lányok számára egzotikusak lesznek, társaságukban esetleg kirekesztettséget, megvetést érezhet, ez izgalmat okoz. Lányok társaságában ez késöbb is jelentkezik. Ez fejlödik aztán felnött korra szexuális izgalommá.

Homoszexuális férfiak több ellenkezö nemü gyermekkori játszótársról számolnak be, mint a heteroszexuálisak. Ez valamennyire alátámaszthatja az elméletet, mert ezek a fiúk esetleg más fiúk társaságában érezték magukat kényelmetlenül és attól növekedhetett az izgalmi szintjük.

(Az EBE elmélet természetesen lényegesen részletesebben fogalmaz, leírva néhány példát és megfigyelési eredményt, ezért nehéz így kivonatosan átadni).

Nos, ilyen izgalmi állapotok, kényelmetlen, egzotikus, idegen, zavaró helyzetek máskor is keletkezhetnek, nem csak lányok társaságában. A szexuális orientáltság nem csak fiúkra és lányokra korlátozódik, több szintje is lehet. Innen indulhat ki a fetisizmus. De akkor erröl majd legközelebb. ”

(defiant)

Lapozz -> 122.